Mi az a plazmaferezis, és hogyan zajlik? – Minden, amit tudni érdemes

 

A plazmaferezis egy korszerű eljárás, amely a véradáshoz hasonló folyamat, viszont itt csak a vérplazma kerül levételre, a sejtes elemeket sóoldat kíséretében visszajuttatjuk a szervezetbe. De pontosan hogyan működik, mire használják, és milyen előnyökkel jár a plazmaadó számára? Ebben a cikkben részletesen elmagyarázzuk.

Mi az a plazmaferezis?

A plazmaferezis jelentése: egy olyan korszerű, célzott vérlevételi eljárás, amelynek során kizárólag a vérplazmát választják le, míg a vér többi összetevője visszajut a szervezetbe. A plazma 90%-a víz, a fennmaradó 10% pedig létfontosságú fehérjéket, hormonokat, nyomelemeket és ásványi anyagokat tartalmaz, amelyek közül több más módon nem állítható elő.

Miben különbözik ez a véradástól? A vér plazmából és alakos, vagy más néven sejtes elemekből áll. Véradás során mindkét alkotórész levételre kerül, míg plazmaadás során a vérplazma egy része kerül csak levételre, az alakos elemeket (vörösvértest, fehérvérsejt, vérlemezke) sóoldat kíséretében visszajuttatjuk a keringésbe. Így ez a folyamat kíméletesebb, és gyorsabb regenerációt tesz lehetővé. 

Bár a plazmaferezis jelentése, és az eljárásnak a gyökerei az 1950-es évekre nyúlnak vissza, a modern gyógyászatban ma is kiemelt szerepe van. Hiszen bármennyire is fejlett az orvostudomány, a vérplazma mesterséges helyettesítésére máig nincs megoldás – éppen ezért különösen nagy szükség van plazmaadókra. 

Plazmaferezis folyamata egy plazmaadóval, géphez csatlakoztatva vérplazma levétel közben

Hogyan zajlik a plazmaferezis folyamata?

A folyamat teljes mértékben átlátható és biztonságos, valamint minden lépés orvosi felügyelet mellett történik, ami szintén a plazmaadók egészségét szolgálja:

  1. Az alkalmassági vizsgálatra a vénakontroll után kerül sor. Amennyiben plazmaadásra megfelelő a vénád, az alkalmassági vizsgálat általános állapotfelméréssel folytatódik
  2. A vérmintát laboratóriumi vizsgálatra küldjük, melynek eredménye egy héten belül készül el. Ha a plazmaadó megfelel az egészségügyi kritériumoknak, egy hét múlva már várjuk is vérplazmaadásra.
  3. A plazmaferezis során a könyökhajlatban futó vénába egy steril kanült vezetnek be, amelyen keresztül a vér egy automata ferezisgépen halad át. A készülék a vért centrifugálás vagy szűrés révén összetevőire bontja.
  4. A ferezisgép végzi a szétválasztást és visszajuttatást, valós időben figyelve a plazmaadó állapotát. A sárgás plazma a gyűjtő tartályba kerül, miközben a vörös- és fehérvérsejtek, valamint a vérlemezkék szakaszosan visszajutnak a szervezetbe.
  5. A teljes folyamat átlagosan 40–60 percet vesz igénybe, az előkészületekkel együtt körülbelül 1 órás elfoglaltságot jelent. Továbbá a levett vérplazma mennyisége a testsúlytól függ.

A plazmaadás nemcsak életmentő segítség másoknak, hanem egy kis pihenő is Neked. Ez az a ritka alkalom, amikor végre lelassíthatsz, kikapcsolhatsz, és magadra figyelhetsz, miközben valami igazán jót teszel.

Modern plazmaferezis gép, amely a vérből kiválasztja a plazmát és visszajuttatja a vérsejteket

Milyen gyakran lehet plazmaferezist végezni?

Alapvetően a plazmaferezis jelentése alatt egy kíméletesebb folyamatot értünk a klasszikus véradásnál, így akár az heti rendszerességgel is végezhető. A plazma 1-2 nap alatt újratermelődik, így egészségi állapottól függően akár 3 naponta biztonságosan segíthetsz újra és újra.

Donorvizsgáló orvosaink minden alkalommal a fehérje és minden 5. alkalommal az immunglobulin szintet is ellenőriznek, ezek és a laborértékek alapján állítják be egyénre szabva az optimális plazmaadási időközöket. Így plazmaadóink visszajelzést kapnak az aktuális  egészségi állapotukról is.

Mire használják fel a levett vérplazmát?

Ezekből az anyagokból olyan gyógyszereket készítenek, amelyek életmentők lehetnek több betegség esetén. Íme néhány fontos példa:

  • Véralvadási faktorok: Hemofíliás betegek belső vérzésének az elkerülésére. 
  • Műtéti vérzéscsillapítás: Gyorsítja a gyógyulást, csökkenti a vérzést.
  • Immunoglobulinok: Ellenanyagok fertőzések ellen, immunhiányban vagy kemoterápia után.
  • Albumin: Szabályozza a vérnyomást, égési sérülésnél és májbetegségnél pótolni kell.
  • Hiperimmunplazma: Korábban fertőzöttektől, súlyos betegek kezelésére

 A plazma mesterségesen nem pótolható – kizárólag plazmaadóktól származhat.

Plazmaferezisen átesett donor pihenés közben egy véradás központban, vízzel és nassolnivalóval

Gyakori kérdések a plazmaferezisről

Fájdalmas a plazmaferezis?
A tűszúrás csak egy pillanatnyi kellemetlenség, maga a folyamat fájdalommentes. A legtöbben közben olvasnak, pihennek vagy zenét hallgatnak.

Mennyire biztonságos?
Teljesen biztonságos. Zárt rendszerben, steril eszközökkel történik, szakképzett egészségügyi csapat felügyeletével.

Kell-e pihenni utána?
Közvetlenül plazmaadás után nehéz fizikai tevékenységet ne folytassunk, de utána vissza lehet térni a napi teendőkhöz.

Mit lehet enni vagy inni előtte és utána?
Könnyű fehérjedús étkezés és sok folyadék – főként víz – javasolt a plazmaferezis napján. Ez segít a jó közérzet és a gyorsabb regeneráció érdekében is.